Az őssejtekről általában Gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy ”őssejt”. Valójában ez egy általános kategória, összefoglaló név, és fontos tudni, hogy mi rejlik a kifejezés mögött. Minden olyan sejt őssejt, ami osztódás után át tud alakulni bizonyos, nem általános funkciójú sejtekké, illetve szövetekké.
Az ember fejlődése a petesejt megtermékenyítésével veszi kezdetét: egy hímivarsejt áttöri a petesejt burkait, s bejuttatja genetikai anyagát. Így alakul ki a zigóta, vagyis a megtermékenyített petesejt. Az egész szervezet ebből az egy sejtből fejlődik ki, ezért ez egy ún. totipotens sejt, vagyis minden sejttípus létrehozására képes.
A megtermékenyítés után néhány órán belül a zigóta osztódni kezd, s előbb két, majd ezek osztódásával négy, utána pedig nyolc sejt alakul ki belőle. Ez fontos határvonal a további osztódások előtt, ugyanis eddig még minden sejt megőrzi a totipotens állapotot. Ez azt jelenti, hogy ha a nyolcsejtes embriót nyolc különálló sejtté hasítjuk, akkor nyolc, genetikailag teljesen azonos egyed kifejlődésére lenne lehetőség. Az egypetéjű ikrek esetében természetes módon megtörténik ilyen folyamat, csak még a kétsejtes állapotban. A klónozási módszerek egyik alaptípusa is ezen az elven alapul: az embriófelezési módszer lényege, hogy mesterségesen hoznak létre egypetéjű ikreket, például egy jó tulajdonságokkal rendelkező tenyészállat ivadékainak megsokszorozására.
Körülbelül négy nappal a megtermékenyítés után - és további sejtosztódásokat követően - a sejtek már láthatóan is differenciálódni kezdenek, miközben egy ún. hólyagcsírát (blastulavagy blasztociszta) alakítanak ki. A hólyagcsíra egy külső sejtrétegből, az ezáltal határolt belső térből és az ebben elhelyezkedő belső sejttömegből, az embriócsomóból áll. A külső sejtrétegből jön létre a méhlepény és olyan szövetek, amelyek a magzat méhen belüli fejlődéséhez szükségesek. Az embriócsomóból alakulnak ki a magzat csíralemezei és szövetei.
Az őssejteknek figyelemre méltó képességük van arra, hogy számos különbözo típusú sejtté fejlődjenek a szervezetben. Mintegy javítórendszerként szolgálnak, elméletileg végtelen számban tudnak osztódni, hogy újra „lecserélhessenek”, tehát pótoljanak más beteg sejteket.
Amikor az őssejt osztódik, a keletkezo új sejtekben megvan az a képesség, hogy vagy őssejtek maradjanak, vagy pedig egy másfajta, szakosodott szerepű sejtté váljanak, mint például egy izomsejt, egy vörös vérsejt, vagy agysejt.” – így határozza meg az őssejtek fogalmát a Nemzetközi Egészségügyi Intézet.
Tény, hogy az emberi szervezet gyermekként vagy fiatalként jóval több őssejtet termel, mint felnőttkorban. (Ennek tudható be, hogy a különbözo ossejtterápiák során – lásd: pl. Ukrajna – elofordul, hogy abortált magzatokból nyerik az őssejteket) A fiatalkori őssejttermelésnek köszönheto, hogy ha egy gyermek sérülést szenved (pl: elvágja az ujját), sokkal gyorsabban regenerálódik, sokkal hamarabb beheggednek a sebek, mint idosebb korban.
A tudósok megállapítása szerint harmincöt éves kor felett azért gyógyulunk egyre lassabban és nehézkesebben, mert szervezetünkben már nem szabadulnak fel az őssejtek olyan mértékben, mint mondjuk gyerekkorban.
Az őssejtkutatás természetesen még korai fázisban van, az orvosok elott még megannyi nyitott kérdés vár megválaszolásra. Annyi bizonyos, hogy a csontvelőből, a perifériás (keringő) vérbol nyert őssejtek komoly eredményekkel kecsegtetnek a gyógyítás terén.
Ha nem is nyújtanak mindenre megoldást, az már most látszik, hogy megfelelo felhasználásukkal szinte bármilyen betegség gyógyítható, pontosabban annak tünetei csökkenthetők. Világszerte számos tudományos csoport különféle kutatásokkal mutatta ki, hogy az ossejtek kiválása a csontvelobol, vándorlásuk a testbe, a test számos szerveibe, és azon képességeik, hogy más szervek és szövetek sejtjeivé váljanak, egy természetes folyamat, amely nap mint nap megtörténik.
Már évekkel ezelott közzétettek egy tanulmányt, amelyben a nemzetközi kutatók úgy vélték, egy felnott csontveloossejt nemcsak velőt és vért volt képes regenerálni, de májat, tüdot, emésztési területet, bőrt, szívet és izmot is. További kutatók különféle forrásokból nyert (csontvelo, keringő vér, a középfül, köldökzsinórvér) ossejtek összehasonlításával bebizonyították, hogy a csontvelő őssejtek a „legalakíthatóbbak”, potenciálisan bármely felnőtt szövetté képesek alakulni.
Új utakat nyithat meg a magyarországi fejlesztés
A magyar kutatócsoport felfedezése tulajdonképpen egyszerűségében zseniális. Az alapgondolatot egy kanadai kutatás adta, amely kimutatta, hogy a kékalga pozitívan hat az őssejttermelésre.
A magyarok ezt követően megvizsgálták – és vizsgálják azóta is folyamatosan –, hogy mely anyag, miként hat a szervezet őssejttermelésére. Kiderült például, hogy a sárgabarackmag megdöbbento mértékben csökkenti, míg például a körömvirág vagy a fokhagyma erősen növeli azt.
A Szabó László irányította kutatócsoport ezen – meglehetosen érzékeny és rendszeres finomításra szoruló – kutatási adatok alapján állította össze azt a „receptet”, amely összességében a legoptimálisabb módon befolyásolja és növeli az ossejttermelést.
Az egri és pécsi professzorokból álló csoport olyan, természetes anyagokból álló kivonatot készített, amely legalább és minimum ötven százalékkal növeli a szervezet saját ossejttermelését. Kilenc olyan hatóanyagot találtunk, amelyekkel ezt az eredményt el lehet érni. Ez felér egy külföldön elvégeztetett, milliókba kerülő őssejtterápia eredményével.
A különbség az, hogy ehhez nem kell messzire utazni, nem kell milliókat kifizetni, otthon és fájdalommentesen elvégezheto. Kutatócsoportunk az ország különbözo egyetemein végzett és végez vizsgálatokat. Ember István professzor és dr. Kiss István docens, a pécsi egyetem kutatói szerint a vizsgálati anyag akár a jövő terápiás lehetősége is lehet. Persze még hosszú út áll elottünk – nyilatkozta lapunknak Szabó László, a kutatás vezetője.
A magyar kapszulát az elmúlt hónapokban több mint száz önként jelentkező próbálta ki saját magán. A humánmegfigyelések eredményei pedig igen pozitívak. Szabó elmondása szerint a legtöbb esetben az érintettek letették – nem egy alkalommal többdioptriás – szemüvegüket, mert az ossejttermelés megnövelése után megjavult a látásuk. De volt olyan páciens is, aki szklerozis multiplexben szenved és alig tudott járni.
Természetesen nem csodaszerrol van szó, így nem várható teljes gyógyulás, de az illető hölgy már segítség nélkül meg tudja emelni a lábát, nem fájnak az ízületei és hamarosan újra munkába állhat.
Hamarosan kapható a különleges készítmény
Szabó László elmondta, hogy a kutatások folyamatosak, a további fejlesztésekkel nem állnak le. A kétségtelenül orvostudományi szenzációnak számító kapszula engedélyeztetési folyamata már a vége felé közeledik, így a napokban bárki számára hozzáférheto lesz az Olympic fantázianévre hallgató készítmény.
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!